suematra

 


egyéb by sue
szumba
kleo (in memoriam)
sue on twitter
sue (and co) on flickr

barátok, haverok
fontos ember
barátnőm olinka
kis varázslóm (pihen)
mr chain nerd (pihen)
mrs susie nerd
az orosz
karlsruhe
psyclonejack
isolde
lucia
lucia és Zorcsi
brainoiz
agnus
alie
kardigán
sára
angelday
gyik
karotta
bede villáminterjú


még ezeket olvasom
montag
dreamdancer
text
malackaraj, Péter Anna for president
Will (szintén for president)
nőcis elektronikus
minden napra egy házszám
dívány
dilbert
korrektorblog
Kultura.hu
napirajz


most ezt olvasom


archív

RSS
feed
 
mail
suematra gmail


 
 

- Ne vágj már közbe, ribanc! - el se hiszem, hogy ezt kiabáltam Zsuzsinak a fürdőszobából. Ez a reggelem, a Mokkával való beszélgetés, a reggeli pattogástól érzem, hogy ezek nem problémák, és ez jó.

Aztán befelé jövet összeraktam fejben a listát, hogy mi idegesít, onnan kezdve, hogy a Tvrtkonak látszik a nyelve beszéd közben odáig, hogy mindenki csücsörít. Nem is, kezdjük azzal, hogy mindenki csücsörít. Ez most a legújabb, ez a cukiskodós, szájbiggyesztős aranyoskodás (lásd minden hírolvasónál és műsorvezetőnél). Azt már kezdem megszokni, hogy minden mondatban mindig minden szó hangsúlyos. Szóval talán el lehetne dönteni, hogy az "akciós műtrágya okozott több kilométeres dugót" mondatból melyik a hangsúlyos szó, mert szerintük nem ám egy, nem is két szó, hanem mind! Máté Kriszta idején csak a számok voltak hangsúlyosak. Mekkora egy szám-perverz volt! Harminchét sebesült. Ő külön nyomta meg a harmincat és a hetet is, borzongató... Most már minden szó hangsúlyos - egyébként azt hiszem azért, mert a súgógépen egyszerre csak pár szót lehet egyszerre látni, így nyilván nem egészen jut el az agyukig a teljes mondat értelme, hát ez lesz belőle. De már nem kiabálnak szerencsére, ellenben most ez cuki szájtartás van - mármint nem csak az újszülött fehér tigresesnél.

Igazából a témákat már nem kritizálom, az a lényeg, hogy reggel nyolcig elhúzzak otthonról, mert akkor jönnek az úgynevezett könnyű témák. A minap hibáztam, és akkor az történt, hogy a stúdióba meghívták Hajdú Pétert (most nem elemzem), bejátszották azt a részt valamelyik másik műsorból (ezt a gyakorlatot se firtatnám, pedig...), ahol arról beszél, hogy ő mennyire egy művelt, okos főnyeremény, majd felhívtak egy hobbi-ufókutatót, aki azt állította, hogy abban a biznyos műsorban ufó volt. (Madárszar volt.) Mert a Hajdú Péternek nagy az aurája. Ilyenek történnek, ha az ember nem kapcsol el időben.

Ma szerencsém volt, mert hallhattam, ahogy Tarlós István kiosztotta Zsuzsit, hogy ugyan ne fordítsa le, amit mond, mert pont nem azt mondta. Zsuzsi ekkor vágott közbe - ekkor szóltam rá, de nem hallotta -, és hosszasan magyarázott valamit. Mert ő valami miatt azt gondolja, hogy az ő véleménye közérdeklődésre tart számot. Ez mondjuk mindegyikre jellemző, nagyon fontos mindnek, hogy hosszú, már eleve véleményt hordozó kérdéseket tegyenek fel. Igazából nem értem, hogy tényleg azt gondolják, hogy ők valakik, vagy valamiféle követelmény, hogy ilyennek kell lenni. Továbbá azon is merengek néha, hogy tényleg ennyire ostobák vagy ez szintén ilyen "nép gyereke" emberközeli prosztóság, amit kötelező játszani, és megfelelő adag pénzért, és kellő adag kokainnal jól megy addig a pár évig. Az a szomorú, hogy a "Robika is megmondta a tévében" felelősségét nem érzik, ellenben elhiszik, hogy amit ők mondanak valamiről, az a mérvadó. Úgy mérvadó, ahogy nem kéne.

Meg például lehetne esetlegesen figyelni arra, amit a meghívott mond. Minden második interjúban van olyan alkalom, amikor azt a kérdést teszik fel, amit az imént mondott el a vendég. Az meg a prosztóság netovábbja, hogy akit magunknál kevésbé okosnak gondolnak - ilyen mondjuk a meghívottak nagy része -, azt urazzák. "Azt mondja meg akkor, Kovács úr..." Ilyenkor is szoktam kiabálni a fürdőszobából.

És ezek a tévedések! Hogy például ha homlokráncolva sóhajtozzuk azt, hogy "és akkor most egészen részletesen beszéljen arról, milyen volt, amikor a felesége meghalt", attól marha együttérzőnek fogunk látszani. (Mindig Liptaié az együttérzős.) Vagy ha tagoltan tesszük fel az igazán unalmas kérdést - amit mondjuk nagy statisztikai eséllyel úgyis épp az előbb válaszoltak meg - akkor édekesnek, mitöbb, drámainak fog tűnni. Vagy hogy mi vagyunk Havas Henrik. Vagy hogy ha beszéd közben a kezünkben tollal oda nem illően geszikulálunk az arcunk előtt, akkor kompetensebbnek fogunk látszani. Ezt a Demcsák nyomja, egyébként tök nehéz utánozni, olyan, mint nem ritmusra táncolni. Már egész jól megy. Áram van? És villany? Na jó, menjünk dolgozni inkább.

suematra | 2010. febr. 3. 6:26 | főoldalra vele | 15 kommentok

Eddig 15 komment érkezett ()

  • 1.  mxz
    2010. 02. 03. 13:19

    nyolckor indulsz otthonrol es fel hetkor posztolsz???!?!? akkor meg javaban aludni kellene!!!!

  • 2.  zsutti
    2010. 02. 03. 13:59

    ilyenkor mindig örülök annak, hogy nincs TV a lakásomban.

  • 3.  A Mesterszakács
    2010. 02. 04. 7:52

    A magyar média színvonalát már régóta az indiai szarpucolók keresgélik valahol mélyen Új-delhi alatt.

  • 4.  malacz69
    2010. 02. 04. 8:20

    A legtöbb dologban teljesen igazad van! Örülök, h végre valaki így összefoglalta az idegesítő dolgokat...

    Demcsáknál vsz az van, h nagyon bizonygatni a (nemlétező) okosságát, és elfogult is a szocikkal(hiszen majdnem szóvivő lett gyurcsány alatt), erre fel még kampány is van, hát azt hiszi, kötelessége szivatni a hozzá beérkezett jobber politikust. A baj csak az, h ahhoz kevés esze van, egy viszonylag jól beszélő buta hölgy.

    Tképpen nem lenne baj, ha közbevág, de irtó sokat számít annak okossága és sűrűsége. Nála mindkettővel baj van: nem teszi túl okosan, deviszont elég sűrűn. Gyenge, na.

    Az egyik legidegesítőbb celebszerű műsorvezető a jelenlegi felhozatalban. Túl van becsülve kegyetlenül. A nézőre nézve kegyetlen. Egyik másik Hal a tortánban még az is kiderült, h tahó is tud lenni, ami valljuk meg, nő létére nem túl hízelgő jelző.

    Üdv.

  • 5.  susie
    2010. 02. 04. 9:31

    tiltanám-e? a holocaustot?

  • 6.  kisroka
    2010. 02. 04. 9:48

    Nos, én már be se kapcsolom a tv-t reggel, mert másfél mondat hajdúpéter után a férjem kimegy a távcsövesért a garázsba és annyi a plazmának. Rádiózunk inkább, noname helyi adók halk zenével és hírekkel, vagy inkább csak csönd és a macskanyávogás az ajtó előtt.

  • 7.  dd
    2010. 02. 04. 11:48

    kötelező nézni a tévét?

  • 8.  iditta
    2010. 02. 04. 12:03

    off: mlyen ez a Csíkszentmihályi könyv? túllépnek benne a flow taglalásán?

  • 9.  kékleány
    2010. 02. 04. 20:18

    Nekem van ugyan, de nem kapcsolom be... Reggel pláne. Inkább rádiózok, mondjuk sokszor az sem jobb, pedig maradi vagyok, csak a Kossuth szól (annyira maradi vagyok, hogy nem vagyok hajlandó mr1-nek sem nevezni)...
    A kommentvágyat az a mondatod indította bennem amúgy, hogy minden szót hangsúlyoznak. Kb. egy hónapja gondolkodtam rajta, hogy írok erről egy posztot, mennyire eltanulta ezt újabban mindenki a rádióban... (Az én fixa ideám az volt, hogy Baló Györgytől. Mert ő ebben mnagymester, valljuk be!) Szóval nemcsak a kereskedelmi tévék...

  • 10.  suematra
    2010. 02. 04. 22:24

    nem, nem kötelező nézni, de mokkaidegesség-addikt vagyok :)

  • 11.  suematra
    2010. 02. 04. 22:25

    iditta: túllépnek, nekem bejön. (bár akkor is bejönne, ha nem lépnének túl)

  • 12.  péter
    2010. 02. 05. 11:24

    Én is mokkaidegesség függő vagyok, ezt má' eccee kifejtettem... :-) Jó az! A "Ne végj már közbe, ribanc!" mondat nálam a legenyhébbek közé tartozik, és nem azért írom ezt, mert büszke vagyok rá...

  • 13.  nemsissi
    2010. 02. 05. 20:09

    "nem egészen jut el az agyukig a teljes mondat értelme" Hát ez az. nincs hova eljutnia a szegény mondat értelmének. A szegény mondat értelme csak bolyong és nem találja az agyat. Mert nincs ott agy.

  • 14.  antigocsi
    2010. 02. 06. 9:09

    a mai tévés műsorvezetők az interjúkat gyakran fábry-s alapbeállással készítik, tehát az interjúalany igazából csak statiszta, akinek a jelenléte adja az ürügyet ahhoz, hogy a riporter előadhassa magát. Sokszor pedig a nézettség, mint fő szempont mindenhatósága érezhető, amikor az interjú nem egy álláspont megismertetésére irányul, hanem a közvélemény igazának igazolására. Tehát amikor behívnak egy interjúalanyt egy témában, és egyből letámadják a közvélemény által alkotott véleményt sulykolva, mintha egy vészbírósági tárgyalásra érkezett volna a szerencsétlen, és mindezt azért, mert a csatornánál tudják, hogy a nézők nem fogják szeretni őket, ha a műsorvezetőjük nem a "nép" véleményét hangoztatja, nem a "nép" igazát akarja rábizonyítani a "nép ellenségére". Az egy másik kérdés, hogy nem biztos, hogy a néző számára nagy hasznonnal bír, ha a saját véleményét hallhatja vissza a tévéből, mert ezzel elveszti a lehetőséget, hogy más szempontokat is megismerjen De az is egy szép jelenség, amikor a beszélgetős ember nincs felkészülve az adott interjú alanyból, talán mert azt hiszi, hogy ő akkora nagy profi, hogy neki ez így is menni fog, vagy mert eleve csak ő saját maga érdekli magát, és a másik fél egyáltalán nem. Mondjuk nekem nincs tévém már vagy 5 éve, de a neten azért szoktam interjúkat nézni, és a múltkor a Vad Fruttikkal volt egy olyan beszélgetés, amikor a riporter oylan kérdésekre ment rá, mint pl hogy "miért ez a nevetek", meg stb, tehát nyilvánvaló volt, hogy a riport előtt annyit tudott róluk, hogy az együttes neve Vad Fruttik, és még pluszban a Sárga Zsigulit meghallgatta tőlük, és kész.

  • 15.  Cica
    2010. 02. 10. 20:23

    "a nézettség, mint fő szempont mindenhatósága érezhető"
    Hát mijafaszom mindenhatosaga legyen erezheto, ez egy kereskedelmi teve konyorgom!

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

Ennek a blognak a kommentjei moderálva vannak, így ha a kommented nem jelenik meg azonnal, ne keseredj el, a blog gazdájának előbb jóvá kell hagynia.





Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.