Szóval amióta megint tini vagyok, és az élet értelmén gondolkozom, egyrészt megjelent az első maradandó vízszintes ránc a homlokomon, másrészt nyitottabb lettem mások terveire. Rátaláltam erre: Randy Pausch utolsó előadása - Hogyan valósítsuk meg gyerekkori álmainkat. Igazándiból nem is pont vagy csak arról szól, de miután megnéztem, elgondolkoztam, hogy nekem volt-e olyan. Szörnyű, de vagy nem volt, vagy nem emlékszem. Jó, akartam lenni karatés, helikoptervezető, illetve Michael J. Fox felesége... De nem volt olyan álmom, amit felnőttkori célként megfogalmaztam volna.
Aztán utamba akadt ez az oldal. Mindig végtelen tiszteletet éreztem azok iránt, akik így tudják megfogalmazni a céljukat, ráadásul arra törekszenek, hogy abból éljenek, aminek élni akarnak. Úgyhogy most ezen gondolkozom én is, hogy meg tudnám-e fogalmazni, meg tudnám-e csinálni. Egyelőre visszafelé nézek, próbálok valami célzatosságot találni az eddigi dolgaimban. Mennyire indukív, gyönyörű. Egyelőre arra jutottam, hogy a mintázat a homályos terveimben valamiféle hasznosság és segítség - egómat ismerve furcsa, mi? Nyilván úgy megy ez, hogy önzetlenséget beburkolja az önnön nagyszerűségem felett érzett önző gyönyör. Szóval tervek, tettek, tanulmányok: őrsvezetőség, gyerekvédelem, érdekvédelem, bank, másság elfogadása, közgazdász, szervezés, tanítás, szociológia, fogyasztóvédelem, kineziológia. Valahogy úgy voltam vele, hogy annyi tudást és képességet halmozok föl, amit utána (mikor?) majd át lehet adni, használni lehet valami nemes célért, és közben majd rámtör a világosság, hogy mi is ez a nemes cél.
Neked volt gyerekkori álmod? Akartál lenni védőügyvéd az amerikai tengerészgyalogságnál? Vagy valami elérhető? Mi volt az? Tettél érte valamit? Sikerült? Megmaradt a terv? Van most terved? Egy nagy vagy sok kicsi? Abból élsz, ami az életed? Tudod, mit fogsz csinálni tíz vagy húsz év múlva?
Eddig 8 komment érkezett (
)
2010. 01. 23. 13:48
bármit terveztem az életemben, semmi sem úgy sikerült. Szerencsére.
2010. 01. 23. 20:39
Gyerekkori álmom nem volt, sőt 30 évig nem volt Nagy Terv, most van. Épp ideje.
Az első vízszintes ráncomat szülőanyjáról, az egykori közös munkahelyünk bankról neveztem el (jelszó: integrity), mint a Mariana-árok, csak nem Mariana :) Ezek szerint te megúsztad eddig ;)
2010. 01. 24. 9:03
nekem az alap álmodozásom az a könyvek irányába indult. valami olyan cucc, ahol sokat olvashatok, ill lehetek könyvekkel. könyvtáros, antikváriumi eladó. a véletlen aztán a nyomdaipar fele terelt, ahol - igaz eddig csak újságok formájában - bőven kaptam betűket.
csakhogy a munkahelynek vannak bizonyos korlátai is.
azóta inkább egy olyan melóra vágyom, amit kedvvel el tudok látni és utána teszem amit teszek. avagy párhuzamban evvel maga az utazás indítja be a fantáziám. tájak, emberek.
a tett az már egy kemény kérdés. itt indulnak a korlátjaim.
a mi lesz x év múlva az meg túlhalad minden képzelőerőm határain. ki tudja merre fúj a szél. a vitorlakezelést meg eleddig nem erőltettem.
2010. 01. 24. 18:19
egész kicsi koromban pénztáros vagy tanár szerettem volna lenni. aztán amikor picit nagyobbacska lettem, rájöttem, hogy nekem színházban a helyem. ennek nagyjából 18-19 éve. a színház megmaradt, haladok is felé, persze közben alakulnak-formálódnak az elképzelések.
2010. 01. 25. 11:23
Régész, könyvtáros, tanár, filmsztár, igazgató (bármilyen). Most szeretnék eltartott háziasszony lenni, aki meleg pitével, ropogósra vasalt ágyneművel várja a kertes házba a családját, miután lebonyolított pár telefont az általa szervezett jótékonysági esemény ügyében a szomszédasszonnyal kávézás közben. De ezt nem tervnek hívják, hanem álomnak.
2010. 01. 26. 13:26
Csiperke, szinte mintha a saját álmaimat olvasnám:)
(bár nálam régész, űrhajós, keramikus volt a kezdeti sorrend)
2010. 01. 26. 14:38
Miutan tulestem azon a korszakon amikor rokksztar akartam lenni meg akciohos azutan ugy dontottem, hogy az leszek, aki most vagyok. ULegalabbis szakmailag (egyebekben sajnos a legkevesbe sem).
2010. 01. 28. 1:19
Először színész, aztán közlekedésmérnök akartam lenni! Lettem is mérnök, utálom!
Jobb volt nekem régebben.
Vigyázni kell az álmokkal, változnak a hozzávalók, már nem is jó-álmok!
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Ennek a blognak a kommentjei moderálva vannak, így ha a kommented nem jelenik meg azonnal, ne keseredj el, a blog gazdájának előbb jóvá kell hagynia.Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.