suematra

 


egyéb by sue
szumba
kleo (in memoriam)
sue on twitter
sue (and co) on flickr

barátok, haverok
fontos ember
barátnőm olinka
kis varázslóm (pihen)
mr chain nerd (pihen)
mrs susie nerd
az orosz
karlsruhe
psyclonejack
isolde
lucia
lucia és Zorcsi
brainoiz
agnus
alie
kardigán
sára
angelday
gyik
karotta
bede villáminterjú


még ezeket olvasom
montag
dreamdancer
text
malackaraj, Péter Anna for president
Will (szintén for president)
nőcis elektronikus
minden napra egy házszám
dívány
dilbert
korrektorblog
Kultura.hu
napirajz


most ezt olvasom


archív

RSS
feed
 
mail
suematra gmail


 
 

Menjünk tovább gyorsan, mert úgy látszik, elakadtunk középen, pedig most nem ez a lényeg. Jöjjön az Élet!

Szóval azzal is könyveket töltöttek már meg, hogy mi okoz elégedettséget. Valami olyasmit gondolok, hogy ha az embernek reális vágyai vannak, és azok teljesülnek, akkor boldog. De mi a mi a reális? (Meg az alapvetően, meg a szerencse...) És mi van, ha egészen alacsonyra teszed a lécet? Én örökké (általában alapvetően) elégedett vagyok azzal, ami van. Nincsenek ambícióim, nincs karrierálmom, nem érdekel különösebben semmi jobban mint bármi más, nem vágyom több pénzre, és akkor bevallom, nem öl meg a vágy, hogy azonnal szüljek egy gyereket. (Mármint a vágyam nem a gyerek, hanem hogy normálisan éljek, és ennek része a gyerek. A normális élet egy igazán rosszul definiált vágy...)

Az antikarrierista dolog szupertitkos. Ott vagyok a bank nemtomhány legígéretesebb munkaereje közt, és magyarázkodnom kéne. A lényeg, hogy én szeretek dolgozni, de nem érdekel más, csak hogy jól érezzem magam közben, és attól érzem jól magam, ha a munkámat jól végzem az adott napon vagy héten, és ettől a végén mindenkinek jó lesz. Ez nekem flow.

Ez eddig oké is, olyan marha keletiesen buddhista, nincsenek nagy vágyaim, és örülök mindennek, ami van. (Általában van így, én is vagyok idegbajos, általában kis hülyeségeken, nem nagy dolgokon.) A dolgokat elfogadom úgy, ahogy jönnek. Fatalista vagyok: a dolgok úgy és akkor történnek, ahogy és amikor kell. És ezt szeretem.

De ez olyan punnyadt, nem? Attól lesz valaki igazán elégedett, ha célokat tűz ki, és küzd értük, aztán eléri őket, nem? Attól lesz csak igazi flow. Kéne egy terv. Mindenkinek kell egy terv, nem igaz?

suematra | 2010. jan. 19. 20:30 | főoldalra vele | 17 kommentok

Eddig 17 komment érkezett ()

  • 1.  cinty
    2010. 01. 19. 22:39

    :)

  • 2.  cinty
    2010. 01. 19. 22:49

    kellett a mosoly tisztán. nagyon pörögsz, öröm olvasni.
    a leírásodban kifejtett dolog legalapvetőbb problémája, hogy a szavak korlátoznak. személy, környezet, kultúra -> értelmezés.
    de valami ilyesmit elvileg neked oktattak is.
    minél több szót használsz, az lehet annál zavaróbb és segítőbb is. de kb a lényeg, hogy a másik is sejtse mire gondolsz.
    szerintem a te problémád a benned levő egyensúly és a tömegek által mantrált "egyensúly" közti különbségre épül. mint pl a 30 fölött ketyegő biológiai óra, mely agyrákot okoz, ha gyorsan nem lesz gyereked. és tsai.
    a punnyadás meg fura dolog. a legtöbb ember azért hajt, hogy egyszer punnyadhasson.
    épp csak azt a határt - vagy méginkább a partnert hozzá - nem találják meg, amit úgy elérhetnek, hogy még utána a punnyadás is élvezetes lehessen.

  • 3.  Anais
    2010. 01. 19. 23:29

    Allitolag kellenek tervek.
    Sot! Rovid es hosszutavuak is.
    Sajnos en is bajba vagyok veluk.

  • 4.  sulemia
    2010. 01. 19. 23:42

    szerintem ha neked így jó akkor jó és kész. az is terv hogy normális életet akarsz, nem? vagy nem tudom. én örülni fogok ha elérem hogy tudjak örülni a dolgoknak (remélem) :)

  • 5.  Dani
    2010. 01. 20. 3:09

    Igen, magad miatt. Kell. Nem terv, csak legalabb 'valami'.

  • 6.  ujlakas
    2010. 01. 20. 8:29

    Fura, ezt mintha én is írhattam volna. Antikarrierista részét főleg.

  • 7.  keknyul
    2010. 01. 20. 8:40

    Szerintem ez nem jelenti azt, hogy ambiciotlan vagy, normalis eletre vagyni igenis nagy ambicio!! Egyszeruen megkimeled magad a felesleges gorcsolestol. Ha az embernek nincsenek "tervei", akkor maris megszabadult attol a frusztraciotol hogy : NEM SIKERULTEK A TERVEIM! Es barmi amit elersz ajandeknak tunik, meg akkor is ha kemenyen megdolgoztal erte

  • 8.  PsycloneJack
    2010. 01. 20. 8:58

    Nem, nem feltétlenül kell.

  • 9.  iditta
    2010. 01. 20. 10:33

    nem feltétlen kell terv, pláne, ha az ember lánya fatalista...

  • 10.  S. Felbont
    2010. 01. 20. 14:00

    Szerintem kell terv, mert ha nincs tervünk, a pszichológus azt mondja, hogy nihilisták vagyunk, és meg akarunk halni, vagy mi? És akkor nem vállal minket, és nehéz a mai világban másik pszichológust találni. És azért kell még terv, mert ha valóra váltottuk, akkor meg lehet jutalmazni magunkat. (Ezt is a pszichológus mondta.) De lehet cselezni, például, az a tervem, hogy meghúzom a macska farkát, és ha valóra váltottam, akkor jutalomból eszek csokit.

  • 11.  gollum
    2010. 01. 20. 15:29

    A tervekkel (sőt: Tervekkel) az a baj, ha teljesíted őket, máris kell egy következő. Soha nincs vége. A kutya meg a farka.
    A punnyadás jó. :)

  • 12.  wunderwelt
    2010. 01. 21. 12:21

    Szívemből szóltál, talán túlságosan is :) Az utolsó kérdést, már kismilliószor feltettem magamnak, általában eredménytelenül. Kellennek tervek, de nekem konkrétan nincs. És nagyon frusztráló, hogy a baráti körömnek meg van. Vagyis akkor én vagyok a selejt, aki nem tart sehová, akinek minden mindegy? Azt mondják, az életben célok, tervek nélkül nemigazán lehet előrelépni. Akkor én csak toporgok. Vagy állok. Talán ez a "várom, hogy a számba repüljön a sült galamb"- effektus.

  • 13.  he?
    2010. 01. 21. 23:43

    S. Felbont, baszd ki a pszichológusodat, de azonnal.
    Vagy ne - de nekem ez jutott eszembe, de azonnal. :)

  • 14.  he?
    2010. 01. 21. 23:44

    S. Felbont, baszd ki a pszichológusodat, de azonnal.
    Vagy ne - de nekem ez jutott eszembe, de azonnal. :)

  • 15.  suematra
    2010. 01. 22. 7:02

    Hát vegyes a kép, ahogy számítottam rá:) Köszönöm mindenkinek!

  • 16.  Sajág
    2010. 01. 22. 19:23

    Jut eszembe egyszer régebben mindent eldobtál, felmondtál, és könyvet akartál írni. Az tényleg kihívás volt, meg bátor tett is. Mi lett belőle??

  • 17.  suematra
    2010. 01. 22. 20:40

    Igazából azért hagytam ott a dolgokat, mert nem szerettem, és ki akartam találni, hogy mi legyen. Közben talán könyvet is írtam volna. De nem írtam. És nagy dolgokat nem találtam ki :) De igen, az azért bátor volt

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

Ennek a blognak a kommentjei moderálva vannak, így ha a kommented nem jelenik meg azonnal, ne keseredj el, a blog gazdájának előbb jóvá kell hagynia.





Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.