Na jó, ez így nem kedves. Úgyhogy legyen itt egy kis magyarázat, mielőtt megnyomom a szünet gombot. Először is: nincsen semmi baj. (Vagy "sebbi jaj, sebbi jaj" - ahogy Lilla mondaná.) Szóval két dolog van. Az egyik, hogy nincs kedvem írni. Már rég nem az van, amiért anno elkezdtem, hogy együtt röhögjünk rajtam. Ezért vagy azért, de nem írok a fontos dolgokról, a munkámról, a pasimról, a barátaimról, az érzéseimről. Persze ezzel az erővel elég lenne csak nem írni. De itt van a másik dolog, egy gondolat, ami elkapott kedd este, hogy "atyám, emberek olvassák a dolgaimat az internetten!". Ezt az érzést nyilván ismeri minden, blogot nem író, normális ember... Pár napja, egy jól sikerült előadás után, amit sugároztunk néhányak kedvéért, még nem kapcsoltuk ki a közveítést chainék lakásából - mert angelday még azt akarta, hogy headbangeljek Billy Idolra - pár ember chat-en beleszólt, hogy mi ez itt, szedjük össze magunkat. Kérem, ez magánlakás! Persze akkor minek tesszük ki az internetre?

Megettem két almát egyszerre. Kicsit rosszabbul érzem magam mint egy nagy adag csülökpörkölt után. (Vagy rántotthús petrezselymes burgonyával, kis pirított velővel, esetleg szarvaspörkölt juhtúrós galuskával után.)

Ami a lelkemet illeti: tegnap arról beszélgettem a pszichiáteremmel, hogy mi volt a kineziológusnál. Abszurd.

A körmöm hosszú, ami azt jelenti, hogy nem alszom jól, ami azt jelenti, hogy veszélyes ellenfele leszek a szembekocsmának. Nagyon csúnyán fogok nézni. És ezt vehetik fenyegetésnek.

A hajam nem valami jó. De ilyen jól már rég voltam.

Voltam nem olyan régen egy konferencián, ahol a férfiak nagy mosolyokkal fogtak erőteljesen kezet, fontosságuk teljes tudatában. Azán tartottak előadásokat: fontos hangon mondtak elképesztően semmitmondó dolgokat. Gyakorolnom kéne talán ezeket a kézfogásokat meg hangszíneket. De nem, azt gondolom, hadd legyen egy nő úgy sikeres, hogy nem kell eljátszania egy harmincöt éves férfit. Aztán volt egy nagyon alacsony pasi, aki nem látszott ki a pódium mögül, tudom, hogy szenyóság, de ezt nagyon komikusnak találtam. (Gyerekes...) Az előadás egész jó volt, csak hosszú, úgyhogy kimentem pisilni. (Gyerekes 2.) Illetve többször is elhangzott az, hogy az ügyfél affin valamire. Ilyen magyar szó van? Utána kell néznem. A csúcs az volt, hogy fontos, hogy az ügyfélnek csatorna-élménye legyen. Most ne azon akadjunk fenn, hogy a csatornáról az embernek a bűzös kanális jut eszébe - bár úgy is vicces a csatorna-élmény -, hanem hogy ez kábé olyan, mintha szegmentáció-élménye lenne. Nem bírnak kilépni a saját fogalomrendszerükből. Értem én, hogy ez valami olyasmit jelenthet, hogy élményt nyújtson a mobilbank, meg a netbank, vagy hogy mobil-élményt nyújtson, ne bank-élményt. Most még csak ott tartunk, hogy az ügyfél (ember) annak is örül, ha nem szívatják meg nagyon. Meglátjuk. Legalább van min dolgozni.

- Milyen szépen kifestetted magad, nézz rám!

- Állandóan lerázol engem!
- Ugye milyen jól csinálom?

Voltam kineziológusnál, majd egyszer elmesélem azt is. De most még nem.

Hétvégén voltam a Holdudvarban, megdöbbentő volt, hogy mennyire sok az egy négyzetméterre eső ismerkedni vágyók száma. Milyen régen volt az, hogy barátnőkkel elindultunk az éjszakába - természetesen nem pasizni, mert nem hiszünk abban, hogy egy szórakozóhelyen fogjuk megismerni a nagy őt, de azért nyilván.

- Heló, mi ez, és hol vettétek ezt? - kérdezte a srác a kezemben és a hónom alatt található szendvicsekre utalva.
- Itt kint. Csirkés szendvics, ez meg mozzarellás.
- És mennyibe került?
- Hétszázkilencven forint.
És szeretlek. Ilyet még sose kérdeztek tőlem. Amúgy meg ne egyetek ott szendvicset, mert nem jó, száraz mint a veszedelem.

Kontrol dzsé, kontrol tyé billentyűkombináció.
Mindent megold.

Nagyon kuncogtam ezen, még úgy is, hogy közben éreztem a gyomromban azt a biztos ismerős kényelmetlen érzést, hogy van benne pár dolog, amilyen én is vagyok. De hát mondtam, Isolde a párhuzamos valóságom, valahol pont olyan, valahol meg pont nem. Valahol meg kicsit. Mint mondjuk mindenki más... Na jó, ebből nem tudok többet kihozni.

Ne untas itt minket,
Mutass egy kis pinket!

Született egy padon, Orosz Peti javaslatára Aliennek ajánljuk.