Olvassátok Lucia titkos blogját.

"Szóba került, hogy a gyermek esetleg kapcsolatban lehet az Univerzummal, erre a fiú nagyon hevesen reagált, leszögezte, hogy az ő gyereke állhat az Univerzumon, ehet az Univerzumból, de kapcsolatba nem kerülhet vele. Továbbá az Energiákkal sem."

Tehát voltam falat mászni. Volt egy pillanat, amikor úgy gondoltam, inkább hazamegyek, mégse vetem széjjel a határaimat, amikor együtt öltöztem két falmászó csajjal - fokhagyma fenék, tricepszek, na akkor lettem végtelenül puha. Gyengének pedig akkor éreztem magam, amikor megpróbáltam felmászni a falra, és hát nem nagyon sikerült. Pedig a fal tövében olyan egyszerűnek látszott. Könnyedén másztak odafönt a két lány, és másfél tucat félmeztelen fickó. Ez engem totál hidegen hagy - a lánclevélben kapott meztelenpasis pps-eket is törlöm megnézetlenül, de tényleg -, de azért nem volt rossz nézni a technikájukat.

Ez az egész falmászás egyébként nagyon intim dolog - főleg, ha időnként egy erős férfikéz támasztja meg a derekadat. Jacknek megjegyeztem, hogy ez a boulder-klub tisztára mint egy swinger-klub: érted, boulder-swinger, csengetsz (még jó, hogy jelszót nem kérnek), beengednek, eszközök vannak, szabályok, félmeztelenség. (Nem, nem voltam még swinger-klubban.)

Az idő nagy részében a falat néztem alulról, nyögve kapaszkodtam, odébbléptem, vinyogtam, hogy kicsi a cipő, illetve ültünk és beszélgettünk az élet nagy dolgairól. (Valamint néztem a mászók technikáját.) Aztán egyszercsak sikerült találnom egy fogást, és felmásztam jó magasra, még tovább is másztam volna, de megijedtem, hogy ha nagyon magasra mászom, akkor nagyot is fogok esni. Az fel se merült, hogy le is lehet mászni... Nem is tudtam lemászni, mert felfele menet annyira elöntötte az agyamat az adrenalin, hogy nem figyeltem, hogy másztam fel, lefelé pedig egyszerűen nem volt út. Jack mondott olyasmiket, hogy tegyem át a jobb lábamat a nemtudom hova, de inkáb leugrottam. Életemben ilyen magasról nem ugrottam le. (Volt vajon több másfél méternél?)

Nem tudom, mennyire lesz ez az én sportom. Kell hozzá egyensúlyérzék (van), erő (hát nem tudom), térlátás (nincs). Ez nem az a tevékenység, amit elkezdesz valahogy, aztán gyakorolsz. Mert ha nem tudsz felmászni a falra, akkor nem tudsz. Hogy fogok gyakorolni, ha elkezdeni se tudom?

Mindenesetre ajánlani tudom mindenkinek, még a hónaljamban is izomláz lett, illetve vasárnapig megszűnt a kezemből mind az erő, mind a finommechanika - pedig az sok mindenhez kell így együtt. (Kenyérvágás, fogmosás, kilincs lenyomása, cipőfűzés stb.) De jó időtöltés, ha másért nem, remek ismerkedési ötletnek tűnik ott bénázni, esetleg bokát törni és kecsesen szenvedni. Valaki biztos odajön. Nagy statisztikai eséllyel nem lesz rajta trikó.

"Nekem úgy tűnik, te egy komplexusokkal küzdő, levágott lábú vén buzi vagy, aki rendszeresen maga alá szarik. Mi a fasznak szólsz bele az értelmes emberek topikjába?" Olvastam egy könyvet az internet pszichológiájáról. De nem kell könyvet olvasni, ennyi pont elég...

Második hét, megnyugodtam, felvidámodtam. A nagy taxislámpa-kísérlet eredménye szerint úgy néz ki, hogy a legvonzóbb szabad jelzés jelzés akkor világít az ember homlokán, ha
- van pasija és
- nincs a városban.
Százhatvannyolc óra alatt három konkrét és egy kevésbé konkrét randira hívás, két konkrét olyan nézés, és egy olyan sms. Különböző férfiaktól. (A pénteki falmászást nem számolom.) Én meg ugye köztudottan az a fajta külső vezérelt önbizalomhiányos vagyok, aki ettől jól érzi magát. Kicsit közben primadonnásan úgy teszek, mintha nem érteném (legyezővel legyezgetés, pihegés, szemforgatás), közben meg hát azért valljuk be szóval hogy... Mindenesetre összeszedegettem egy csomó cuccot, amit elhagyogattam az évek során, sőt visszavettem, és még arra is rájöttem mindeközben, hogy milyen bosszúálló is vagyok, amit sose hittem volna. (Asszem ezt most csak én értem, de engedtessék meg nekem néha.)

Az milyen már, hogy éppen próbálok t-online magánügyintézni telefonon, és éppen ott tartok a menüben, hogy "tájékoztatjuk, hogy a beszélgetést rögzítjük", miközben kapok egy levelet, amiben egy telefonos script van, amit véleményeznem kell, és pont ugyanabban a pillanatban azt olvasom a monitoromon, hogy "az ön adatainak védelme érdekében a beszélgetést rögzítjük".

Általában valahol a huszadik és az ötvenedik oldal tájékán kezdek el gyanakodni, ha nem tetszik egy könyv, hogy

a) nő fordította 
b) németül íródott eredetileg
c) mindkettő
d) egyéb, éspedig...

Most is egy ilyet olvasok, a németre tippeltem, mert olyan hasonlatok vannak benne, amik nem segítik a megértést. Nekem legalábbis. De nem német, viszontn nő fordította, de tartok tőle, hogy nem az ő hibája. Annyira egyébként nem rossz, tehát végig fogom olvasni. Egyébként nem vagyok az a típus, aki csak azért elolvas valamit, hogy el legyen olvasva. Túl rövid az élet ahhoz, hogy csúnya fiúkkal táncoljunk. Vajon ezt ki is mondta?

- Ki kellett volna menni... ki kellett volna menni... - ennyit tudtunk csak sokkos állapotban nyöszörögni a film (A bárányok harapnak)  után, és megfogadtam, hogy mostantól óvatosabban írom meg vicces játékokban, a megfejtést, hogy szumátrai patkánymajom. Beteg film, de nem viccesen, hanem undorítóan, bénán és szarul, azt se tudtam eldönteni, hogy (szar) vígjáték-e vagy (szar) horror. Egyébként szépen van fényképezve, ha érdekelnek a beleket cincáló mutáns bárányok, akkor nézd meg. Egyébként meg ne.

(minimálcenzúra) Így aztán kellemesen spiccesen utazgattam a villamoson a mozi felé (minek, mégis minek...), és azon gondolkoztam, hogy a valóságnak milyen sok arca van, meg azon, hogy igazán fölösleges volt inni, hogy erre rájöjjek, mert egyébként is így gondolom, és hogy milyen sokféle orr van például a világon. Ekkor lépett elém Szabózé, úgyhogy kénytelen voltam berekeszteni a filozofálást, és kedélyesen megbeszéltük, hogy kivel mi van, és hogy mennyire szalad az idő. És jelezte, hogy undorító lesz a film. Hát az volt.

Update: És most jutott eszembe, hogy a vér-bél-cuppogós film hatására Bódi Sylvivel álmodtam...

Szombaton Susie elhívott valami hollywoodoo izé koncertre, mert hogy tudod, a szőke lány, aki terhes, annak a pasija a gitáros. Úgyhogy odamentem a helyre, Nerdék még nem voltak ott, én pedig tanácstalankodtam, mire odajött egy keves srác, hogy segíthet-e.
- A barátaimmal találkozom itt elvileg.
- Hát ez itt egy zártkörű buli.
- Lehet, hogy pont ide vagyok hivatalos - nehéz úgy, hogy nem tudod, hova jössz. - A barátaim haverja az együttes valamelyik tagja - ez egyre szánalmasabb. - Terhes a felesége!
- Aha! Akkor ő az, aki ott a kanapén gitározik?
- Igen!
- Hát akkor fáradj beljebb, és jó szórakozást.
Aztán kiderült, hogy ez a kedves srác szülinapi bulija volt.

Megnéztem ezt a videót az indexen, van benne szépségkirálynő, aki megy a Bamako Rally-ra Ralira. Lehet, hogy bennem van a hiba, de amikor ott tartott, hogy "vannak dolgok, amihez nő kell", akkor tökre kellett röhögnöm, és arra gondoltam, hogy "ja, a szopáshoz". Aztán mondta tovább, hogy mosogatás ilyesmi, és jó csapattag akar lenni, és majd kapnak más feladatot a fiúktól, akkor megint ugyanaz jutott eszembe.

A macskám immunerősítőjét is bevettem, jobban vagyok.

Kaptam számtalan ötletet, úgyhogy bevettem ötezer miligram cévitamint csipkebogyó és kamillateával, volt benne grépfruitmag-kivonat is, meg méz, citromlé, stroh rum, most itt fekszem egy kád forró vízben a dunyha alatt. Zokniban. Majd jelentkezem.

Az van, hogy holnapra szeretnék meggyógyulni, mert megőrülök itthon. A munkahelyemre nem mehetek, mert kiutálnak. Unatkozol a munkahelyeden? Énekes vagy, esetleg sportoló vagy más doppingmester? Írj nekem gyógymódot, lehetőleg olyat, amiben nincs alkohol. A legjobb módszert beküldők között lejárt salsa-bérletet sorsolunk ki. Vagy valamit.

Persze aztán a kolléga csak nem ment haza, egész nap ott tüsszögött, én meg idegi alapon influenzás is lettem. Itthon fekszem egész hétvégén, lázas vagyok, nyűgös és depressziós, és nyomaszt egy csomó minden, nem alaptalanul, de fölöslegesen. Viszont jó érzés tudni, hogy akad ember, aki szívesen hoz nekem gyógyszert, sőt húsleveset is. És legalább megnéztem a Nils Holgerson első részét. Emlékeztetek rá, hogy Nils lábán nem volt fapapucs, amikor a manó kicsivé varázsolta, de a papucsot külön lekicsinyítette neki előzékenyen?

Van nekem egy mikrosütőm, szerintem lassan egy éve nem használom, mert nem melegít. Grill része működik. Szerelőt nem hívnék hozzá, mert a kiszállás többe kerül, mint amennyit az egész ér. Valaki mondja meg, mi baja van, legyen szíves. Egy olyan levelet várnék, hogy "képzeld, nekem is volt egy ilyen, csak megnyomtam/lekapartam/ráütöttem, és azóta működik". Vagy eladom a vaterán. Vagy kirakom a kuka tetejére jó magyar szokás szerint.

ötödik évad, első rész
Hősünk éve ugyanúgy indul, mint máskor, egy különbséggel: pár hónapja határozta el, hogy felmond, és még két hónap van hátra. Pasifronton: megismerkedett valakivel, hogy elfelejtsen valakit, akivel azért ismerkedett meg, hogy elfelejtsen valakit... És vett egy mac-et, abba szerelmes leginkább.

második rész
Ebben a részben beázik a vécé, más egyéb nem nagyon történik. Vagyis indul a rock and roll: hónap végén felmond. Ja, és ebben a hónapban ünnepeljük a blog ötödik születésnapját. (Mondom, hogy ötödik évad.)

harmadik rész
A szavak a barátaim, a szavak a barátaim - két hét alatt (egész értelmes) diplomamunka íródik, illetve adódik le határidőre. Kiderül, hogy nem is rossz máságyában aludni. Letelik a felmondási idő, az Orosz közleményt ad ki.

negyedik rész
A feketére festett körmök és a semmittevés hónapja. Olinka férjhez megy, szigetfutás-projekt megkezdődik, a szomszéd modell lány kirúgja a pasiját. Hősünk rendkívül hasznos dolgokkal tölti az időt, például szerez Orosznak egy panton színskálát kölcsön.

ötödik rész
Ebben az izgalmas részben ivartalanítjuk Szumbát, Zsuzsi vigyáz Lillára és nem ad vért, lila lesz a haja, valamint elhatározza, hogy megmerítkezik a magyar közgyógyellátás gyönyőrűségében.

hatodik rész
Drámai időszak: Bobó cica lerohad. (Képek: Zsuzsi és Bobó az orvosnál, Zsuzsi kezét tördeli az ügyeleten, Bobó bánatosan néz.) Június amúgy két megszerzett diploma hónapja: egy a tesójáé egy kalandos gödőllői diplomaosztóval egybekötve, illetve egy saját szociológusi. Ebben a részben megrohad egy macskakaja is, de ez mellékszál.

hetedik rész
Hősünk száz napja nem dolgozik. Végképp semmi nem történik, megállt az idő. A haja narancssárga, Lilla egy éves lesz, nyaralnak Gödön és Lillával nézik Norah Jones nénit, ahogy Elmonak énekli, hogy Don't Know Why Y didn't come. Ezen kívül:
Rusty Ryan: Relationships can be...
Danny Ocean: Sure.
Rusty Ryan: But they're also...
Danny Ocean: That's right.

nyolcadik rész
Tovább a semmittevés jegyében. A nézők (olvasók) lassan elpártolnak. Sikerül inni annyi kájpirinnyát, amennyit nem kéne. Az ötödik semmittevős hónapban olyanokkal telenk a napok mint Clinique ingyenes sminkelés délben.

tizenkettedik rész
Amelyben mindent elborítanak az üvegmatricák, megszületik Junior, egy néni ellopja Zsuzsi pénzét, svédek jönnek mennek, és mindenki túl sokat iszik. Szigetkör lefutva, Bobó meggyógyult. Ezzel véget is ér az év. A következő rész tartalmából... Na jó, nem.